2015. február 15., vasárnap

29. rész

Sziasztok! A rész elolvasása előtt szeretnék megemlíteni három dolgot. Az első, hogy a blogra új kinézet került, szerintem gyönyörű lett, és szeretném itt is megköszönni Serena munkáját.Viszont a design váltás során elvesztek a cserék. Akit tudtam, kiraktam, de arra kérlek titeket, hogy aki nem látja a blogját a cserék között, az szóljon. Végezetül pedig, sajnálom, hogy csak most hozom a folytatást, és a rész hosszáért is szeretnék elnézést kérni. Gondolkoztam rajta, hogy összevonom a következővel, de végül arra jutottam, hogy ennek a fejezetnek itt kell, hogy vége legyen. Remélem azért tetszeni fog nektek, és ígérem, a következő hosszabb lesz. Nem is húznám tovább a szót, kellemes olvasást mindenkinek! :)

Seth elveszíti az egyensúlyát, ahogy teljes súlyommal ránehezedek. Megpróbál lerázni magáról, érzem, hogy már nem tudom sokáig tartani magam, így gyorsan leugrok a hátáról. Seth-et váratlanul éri a dolog. Mire eljut a tudatáig, hogy nem csimpaszkodom rajta, már késő. Addigra ugyanis egy erőteljes rúgással eltalálom a térdhajlatát és összecsuklik. 
Ez idő alatt Race sikeresen felül és megszerzi a mellette heverő buzogányt, majd egy gyors mozdulattal fejbe vágja a vele egy magasságba kerülő Seth-et. A fiú az ütéstől elterül a földön és halkan nyögdécsel. Race előre hajol, majd minden erejét felhasználva egy végzetes ütést mér a fiú koponyájára.
Megszólal az ágyú, de Race újra és újra lecsap Seth-re, akinek az arca a felismerhetetlenségig torzul. A gyomrom nem bírja feldolgozni a látványt, de még időben sikerül visszanyelnem a hányást.
- Fejezd be – mondom élettelen hangon, de Race nem figyel rám. – Kérlek! – kiáltok rá. Lassan felém fordul és végig néz rajtam, majd szétnyitja a tenyerét, a fegyver pedig hangos puffanással a földet ér. Óvatosan feltápászkodik, de amint sikerül kiegyenesedni, már össze is görnyed és rókázni kezd. Egy fatörzsbe kapaszkodva előre botorkál két lépést, de aztán szédülni kezd, és inkább megáll.
- Agyrázkódás – mondja, mintha mi sem történt volna, bár a hangjából jól hallatszik, hogy mennyire megviselte az ütés és az utána következő események. Összeszedem a földről a lándzsát, majd vánszorogva sétálunk barlanghoz. Az út hosszú óráknak tűnik, menet közben Race végig rám támaszkodik, és kétszer is meg kell állnunk, mert ismét hánynia kell.
A falnak döntöm és tanácstalanul nézek rá. Fogalmam sincs mit kéne tennem.
- Vizet – kérlel erőtlenül. A gyaloglás jobban megviselte, mint azt gondoltam. Előveszem a táskájából az egyik kulacsot, majd a szájához emelem és megitatom. – Köszönöm. – A fejét hátrahatja és fáradtan lecsukja a szemeit. A számat harapdálva töröm a fejem. Kisebb koromban a testvéreim mindig birkóztak és az egyik alkalommal a bátyám, Eaten, súlyosan beütötte a fejét, és agyrázkódása lett. Anya ezek után napokig nem engedte, hogy felkeljen az ágyból, néha-néha felébresztette, hogy ellenőrizze, nincs-e komolyabb baja, de többnyire aludni hagyta. Az egyetlen dolog, amit Race-ért tehetek, hogy vigyázok rá.
Tekintve azt a tényt, hogy még magamat sem tudom megvédeni, nehéz napok várnak ránk, de ennyivel tartozom neki.
- Nem vagy éhes? – kérdezem, mire Race nehezen kinyitja a szemét.
- Nem, de fogtam halat, egyél, ha szeretnél. Sajnos nyers, de ehető. Ja, és találtam gyógynövényt a kezedre, a táskámban van. –  Race küszködik a beszéddel. Lassan ejti ki a szavakat és hosszú szünetet tart közöttük.
- Annyira sajnálom, Race. Nem kellett volna kiabálnom.
- Tényleg nem, de nem hibáztatlak. Megijedtél. Amikor meghallottam az ágyút, én is azonnal futni kezdtem. Attól féltem, hogy rád találtak.
- Nem sokon múlott – Race előrébb hajol, hogy megszorítsa a kézfejem, majd erőtlenül rám mosolyog.
- Bátor dolog volt, amit tettél, Annie. Megmentetted az életem. – Szótlanul nézem Race sápadt arcát és beesett szemeit.
- Aludnod kellene. Majd őrködöm – mondom, mire Race hálásan rám pillant.
- Ha bármi gyanúsat észlelsz, azonnal ébressz fel. – Bólintok.
Race rekordsebesség alatt alszik el, szinte még le sem hunyja a szemeit, a légzése máris egyenletessé válik.
A táskában kezdek el kotorászni, mikor megtalálom a gyógynövényt. Kiveszem belőle, és próbálom a sötétben kivenni a növény ismertetőjegyeit, de csak annyit tudok megállapítani róla, hogy egy hosszúkás, lédús levél. Beszakítom az oldalát és a benne található gélszerű anyagot a sebemre kenem. Majd a tenyerembe fogom a késem és közvetlen a barlang bejáratához megyek.
Időközben este lesz, de én továbbra is egy helyben ülök és a környéket figyelem. Szerencsére Race szuszogásán és egy bagoly huhogásán kívül semmit sem hallok. Úgy tűnik, biztonságban vagyunk.
Kezdek fáradni, így megütögetem az arcomat, hogy valamennyire feléledjek. Éhes is vagyok, ezért magamhoz veszem az egyik halat, megpucolom a késsel, majd lassan enni kezdem.
- Milyen? – összerezzenek a kérdés hallatán. – Sajnálom, nem akartalak megijeszteni.
- Semmi baj, csak azt hittem alszol. Jobban vagy?
- Egy kicsit talán – hazudik. Hallom a hangján. - Sötét van már?
- Igen – válaszolom. – Úgyhogy aludj tovább, még bírom az őrködést.
- Ahogy gondolod, de még várok egy kicsit. Nem sokára kiderül, ki volt a másik halott. Nagyon remélem, hogy Kirk vagy Celia.
Mikor felharsan a himnusz, kibújok a barlangból és felnézek az égre.
- Na? Kinek a képét láttad? – kérdezi Race, mikor visszamászom.
- A Hatos lányét – mondom halkan.
- Heten maradtunk.
- Igen.
 A barlang falai közé egy ideig csend telepszik, az ujjaimat kezdem tördelni.
- Szerinted mi történhetett vele? – kérdezem végül.
- Fogalmam sincs. Lehet, hogy éhen halt vagy Celiáék rátaláltak.
- Az is lehet, hogy egy vadállat ölte meg – jut eszembe a farkas.
- Előfordulhat, de ezt csak akkor fogjuk biztosra tudni, ha hazajutunk.
Csakhogy nem nyerhetünk mind a ketten.

8 megjegyzés:

  1. Szia!
    Most eléggé ki vagyok fogyva a szavakból, úgyhogy egy rövid vélemény lesz. Nagyon tetszett a rész és jól írsz. Szerintem tollal a kezedben születtél :)) Várom a következő fejezetet! :D És nagyon sajnálom Racet, és persze Anniet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja és azt kifelejtettem, hogy klassz az új design :))

      Törlés
    2. Szia!
      Jaj, nagyon aranyos vagy. Nem tudom elégszer megköszönni, hogy olvasol és mindig írsz nekem, nagyon sokat jelent. :)

      Swarley

      Törlés
  2. Drága Swarley!

    Megint ősidők óta nem írtam Neked kommentárt, úgyhogy itt az ideje.
    Emlékszel, hogy mondtam, mennyire örülnék neki, ha találkozna Race-szel? Köszönöm! Én nagyon bírom őket együtt, a fiú is szimpatikus számomra, és mivel tényleg nem győzhetnek mindketten, remélem több időnk lesz tőlelbúcsúzni, nem mint Joice esetében, akinek a halálát a mai napig sajnálom.
    Jól megfogyatkoztak - a 7 már nem sok. Ahhoz, hogy minden kívánságom teljesüljön, már csak Oliviával kell összefutnia a mi főszereplőnknek, úgyhogy ebben is reménykedem. :)
    A történeted minden fejezete izgalommal teli, élvezet olvasni, örülök, hogy még pár hónapja rátaláltam kutatások közepette.
    Kíváncsian várom a folytatást!

    Ölel,
    Leia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Leia!

      Én is nagyon szeretem Race és Annie együtt, bár Joice karakterét is megszerettem és sajnálom a lány halálát, mégis Race-Annie párosa áll közelebb a szívemhez. :)
      Ami pedig Oliviát illeti, nem szeretnék sokat elárulni, de azt elmondom, hogy rövid ideig ugyan, de fel fog még bukkanni. :)
      Köszönöm neked, hogy nyomon követed a történetet és megosztod velem a véleményed. Nagyon hálás vagyok érte. :)

      Ölel,
      Swarley

      Törlés
  3. Szia! Csak most tudtam elolvasni és ááá... Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!! Ahogy Annie rátámadt Sethre... OMG!!! Ügyes volt, nagyon! Racetől kicsit megijedtem, ahogy még halála után is ütötte a srácot :o Olyan volt, mint aki megőrült... Mindenesetre remélem nem lesz baja, egy agyrázkódás durva dolog!
    Már csak heten vannak?? Úristen!!! Annyira félek, tudom, hogy Race is meg fog halni :(
    És igen, itt kellett lezárni! Tökéletes volt! Az utolsó mondat betalált! Egy ideig csak bámultam magam elé és azon a mondaton gondolkoztam... Szinte sokkolt, pedig az első pillanattól kezdve tudtam, hogy csak egy nyerhet, mégis így kimondva/leírva hirtelen valóságosnak tűnt! Nagyon nagyon tetszett! Várom a holnapot! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. U.i.: Nagyon nagyon nagyon tetszik az új design!!! Imádom a Teen Wolf-ot és Shelley Hennig karaktere Malia Hale a kedvenc női szereplőm!!!!!❤ Majd megőrültem, mikor megláttam❤❤❤

      Törlés
    2. Szia!

      Örülök, hogy tetszett, ahogy Annie rátámadt Seth-re. Igazából egy kicsit féltem, hogy talán csalódni fogsz, mert elég hamar véget ért a közelharc.
      Egy kicsit mindenki kikészül a Viadaltól, de ne aggódj Race azért nem őrült meg, viszont most elég nehéz napok várnak rá. =/
      Hát igen, elég kevesen maradtak már csak. =/
      Hú, megkönnyebbülve olvasom, hogy szerinted is itt kellett lezárni a részt, egy kicsit bűntudatom volt, hogy ilyen rövid lett, de minden aggályomat eloszlattad. :)

      Juj, én is imádom a Teen Wolfot! Alig várom már az 5. évadot. :D:D:D

      Swarley

      Törlés